Alma // An apple

Kép

Az utazónak nincs ideje reggelizni. Egy almát vesz a sarkon, beleharap. Ragad tőle az ujja, leteszi valahová, hogy előkotorja a telefonját. Ismeretlen szám. Az aluljáróig hallózik, a vonal túlvégén süket csend. Aztán a metrókocsiban lezuhan egy szabadon felejtett ülésre, és akkor kapcsol. Az alma. Az íze még a nyelvén, mégis, mint akit kiforgattak minden vagyonából, és az utcára löktek, úgy érzi magát.

The traveller has no time for a proper breakfast. He buys an apple on the corner and has a bite of it. His fingers get sticky, so he puts it down to rummage for his cellphone. An unknown number calling. He keeps on shouting into the phone until he gets to the underpass – dead silence on the other end. Then, in the underground train car, he collapses onto a seat left empty and realises. The apple. Its taste still on his tongue, yet he feels as if having been done out of everything he had and turned into the street.

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s